2008. február 24., vasárnap

2. rész

Whitney
Az utóbbi időben nagyon egyhangú volt Whitney élete. A mosdóba menet arra gondolt, hogy épp ideje volt kimozdulni kicsit otthonról
Mélyen dekoltált testére símuló selyemruhájában igazán csábító jelenség volt a félhomályba merülő hall földig érő tükrében. Epedve várta Tobyt, hogy aztán minél előbb ágybabújhasson.. végtére is nem maradhat örökké a fürdőszobában csak azért, hogy elkerüljék a tömeget…..
Egy nő lépett a mosdóba és figyelte, ahogy Whitney hosszú világosbarna haját fésüli. Igyekezett barátságos arcot vágni, és rámosolygott saját tükörképére, mielőtt újra visszatért volna a nappaliba, ahol csak úgy hemzsegtek a vendégek.
Kutatóan nézett körbe, de sehol nem látta Tobyt.. határozottan elindult az étkező felé, kishíján elsodorva egy férfit, és egy tálcáravaló pezsgőspoharat. Udvarias visszautasítása cserében a férfi a táncparkettre húzta, és kezei Whitney meztelen vállát szorongatták. A férfi nem volt tekintettel a táncolókra, néhányszor megforgatta a lányt, mielőtt egy alkalmas pillanatban sikerült kisiklani a szorongató karok közül. Whitney még hallotta, ahogy a férfi szörnyen káromkodik, de erélyesen utat tört magának a sokaságban, és egyszerre csak egy lépcső előtt találta magát, mely az emeletre vezetett. Megállt, és végignézett magán. Felfedezte, hogy a férfi elől való menekülést nem úszta meg minden veszteség nélkül- ruhája keskeny pántja a jobb oldalon beszakadt. Lassan lehúzta a válláról a szakadt pántot, aztán óvatosan hátralesett. Közben a mulatság egyre vadabb lett. Tekintetével végigpásztázta a vendégsereget, de továbbra sem látta Tobyt.
Elindult felfelé az emeletre, majd végigment a homályos folyosón. Whitney ásított. Vágyakozva gondolt az ágyára, és sóvárgó tekintetet vetett a körülötte lévő ajtókra- bizonyára mindegyik hálószobába vezet… mielőtt még végiggondolta volna, keze a kilincs után nyúlt,és lassan kinyitotta az ajtót. A lentről felszűrődő fény olyan gyenge volt, hogy a lány alig látott valamit, így beletelt egy kis időbe, amíg felfedezte a szoba közepén álló széles vízágyat. Nyitva hagyta az ajtót, és elhatározta, hogy egy kis ideig pihen, aztán újra lemegy.
Unalmas volt fenn üldögélni a sötétben. Oda sem figyelve mit tesz, kilépett a cipőjéből, lábát felhúzta az ágyra. Hajnali két óra felé járhatott, és Toby még mindig nem akadt a nyomára. Lassan hűvösebb lett. Whitney ösztönösen a takaró után nyúlt, és betakarózott. A lentről felhallatszó zene halkulni kezdett … és a lányt elnyomta az álom.

Amikor hirtelen felriadt, először azt hitte, hogy csak álmodik. Whitney még fel sem fogta igazán hol van, amikor valaki kivágta a hálószoba ajtaját, és felkattintotta a villanyt.
A váratlan éles fény elvakította a lányt. Zavartan hunyorgott. Lassan oldalra fordult, és azon nyomban visszahőkölt. Álmos tekintete egy meztelen férfi vállaira esett. S ez a férfi ott feküdt mellette az ágyban!

Nincsenek megjegyzések: