2008. február 24., vasárnap

4. rész

A szilveszteri buli óta két hét telt el. Egy szerdán Whitney munka közben hirtelen azon kapta magát, hogy gondolatai megint elkalandoztak. Lassan az volt az érzése, hogy Toby emléke, ahogy reménytelenül próbálja kibogozni a cipőfűzőit, élete végéig üldözni fogja. Nem volt olyan nap, hogy ne gondolt volna rá, és arra, amit a szilveszteri éjszakának köszönhetően elveszített.
Whitney bosszúsan megrázta a fejét, és megpróbálta a munkájára összpontosítani a figyelmét. A csudába is, Toby azóta összejött Ginával!
Harmónikus kapcsolatukról HozéLuizArmandó órákat szokott mesélni ….

Egy órával később szerencsére betemette a munka. Amikor megszólalt a telefon, épp az újabb szempontok szerint csoportosított 2003-as kimutatások megvalósításának hiábavalóságán törte a fejét. Összerezzent, amikor a vonal végén egy szőke férfihang jelentkezett:
- Haaaalllóóóó. Hogy vagy Whitney?
- Köszönöm, jól – válaszolta olyan szenvtelenül, ahogy csak a zakatoló szíve engedte.
- Ennek örülök – Toby minden átmenet nélkül folytatta: - Szívesen viszontlátnálak valamikor.
- Ó – szaladt ki Whitney száján – Úgy érted, … - hangja egyszeriben csődött mondott. Ugyanakkor eszébe jutott, hogy Tobyért bármit megtenne… - Khm… természetesen. Rendben van, én … - azt akarta mondani, hogy délben , egy és két óra között ráér, és találkozhatnának az üzemi konyhán, mert reggel átnézve a heti menüt látta, hogy Toby kedvence kerül terítékre – tökfőzelék – de Toby nem hagyta szóhoz jutni. Toby olyan férfi volt, aki tudja mit akar.

- Helyes. Akkor azt javaslom, hogy mostantól kezdve csak velem találkozz. HozéLuizzal már beszéltem ez ügyben: figyelni fogja minden egyes lépésed. És van még valami: az anyám. Anyám annyira örült, hogy vagy nekem, hogy egyszerűen képtelen vagyok megmondani neki, hogy vége. A baj az, hogy anyámat egy nappal karácsony után, miután téged ágyban találtalak HozéLuizArandóval, ledöntötte a lábáról az influenza.
- Őszintén sajnálom. Nagyon komoly?
- Szerencsére nem. – mondta Toby – a hangja hamarosan visszatért, és a köhögése is javult valamelyest. De szörnyen felizgatná magát, ha megtudná, mi történt. Nem mondhatom meg neki, amig ilyen gyenge. Ezért az a kivánságom, hogy kapcsolatunkat szorosabbra fűzzük. Ezen kívül, bár anyám egy kissé megviselt, nem olyan könnyű túljárni az eszén. Rögtön rájönne, hogy hazudunk neki, ha semmi közös élményünk nincs, amiről beszélhetünk. Egy – két közös időtöltés, pl. kedvenc filmek, színdarabok, kiállítások, amikről mind a ketten ugyanolyan élményanyaggal rendelkezünk, sokat lendítene az ügyön.
- És mi lesz Leoncióval és velem? Nem lesz elragadtatva az ötlettől, hogy ha elmesélem neki, hogy nem találkozhatom vele miattad.
- Azért még kevésbé lenne elragadtatva, ha azt is megtudná hogy engem hívtál meg üzemi ebédre azok után, hogy lefeküdtél a vak zongorahangolóval. Na és, hogy még a gépírói vizsgád sincs leosztályozva … fogadjunk behasaltad az igazgatódnak, hogy már túl vagy rajta, hogy tied lehessen a 2003as kimutatásprojekt….
Toby gúnyos megjegyzését hallva Whitney mélyen elpirult.
- Te …, te undok fráter!
- Tudtam, hogy még mindig kedvelsz! – válaszolta Toby fesztelenül. És mielőtt letette volna a kagylót, még egy utasítása volt a lány számára:
- És ne feledd! Jó kapcsolatot kell tartanod velem! Írj emailt! El kell hitetnünk az emberekkel, hogy a jó kapcsolatom a m.-i kórházzal a régi.

Nincsenek megjegyzések: